festő és grafikus.
Érmihályfalva, 1888 - Szentendre, 1957

A bp.-i KMF-án négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa. A nagybányai szabadiskolában először 1911-ben főiskolásként Réti István, valamint Thorma János korrektúráján tanult. 1920-24 k. és 1927-ben ugyanitt, a művésztelepen dolgozott. Nagybányai éveit követően tanulmányutat tett Németországban és Ausztriában. Ezután több éven keresztül Kárpátalján dolgozott, és tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. 1920-ban állított ki először a Nemzeti Szalonban. 1924-ben a nagybányai jubiláris tárlaton, 1925-ben és 1927-ben a nagybányai festők csoportkiállításán szerepelt. Az 1930-as évek végén, Szentendrén telepedett le, és többnyire ennek környékét festette. 1945-ben a szentendrei művésztelep tagjává választották, s részt vett ezek csoportkiállításain. Tagja volt a KUT-nak is. 1955-ben Szentendrén rendezett gyűjteményes kiállítást. Művészete a táj és az ember egységének nagybányai hagyományaira épül fel. Úgy olaj, mint akvarell, s a grafika területén teljesen azonos biztonsággal mozog. Grafikusi munkássága tollrajzokat, linómetszeteket foglal magába, de készített nagyszámú monotípiát is. 1967-ben a szentendrei Ferenczy-múzeumban emlékkiállítást rendeztek műveiből. ?Famunkások? című képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a sümegi Darnay Múzeumban és a Nagyváradi Múzeumban is.